Mialatt a zent már hosszú évek óta ismerték és gyakorolták az Egyesült Államokban, egészen 1967-ig, Taisen Deshimaru mester Párizsba érkeztéig kellett várni arra, hogy végre az európaiak is megismerjék eredetetiségében, vagyis gyakorlásában, amit Deshimaru mester röpke tizenöt év alatt örökkévalóvá tett. Ezért úgy tekintenek rá, mint az európai zen atyjára és alapítójára. Ezekben az években a zen terjesztésén dolgozott számos könyv megírásával, és zen központok nyitásával szerte Európában.
Első könyvét, az Igazi zent 1968-ban adta ki, és mi most ezt a történelmi jelentőségű könyvet mutatjuk be.

Történelmi jelentőségű abban az értelemben, hogy európai emberek ezrei e könyv által kerültek kapcsolatba az igazi zennel. Az igazi zent Deshimaru mester nyelvén úgy kell érteni, mint a zazen gyakorlása. Közvetlen örököse volt Dógen zendzsi tanításának, aki műve számos szakaszában világosan kijelentette, hogy a zazen elég: "Néhai mesterem, Nyózsó azt mondta, hogy amikor zazent gyakoroltok, feladjátok a testet és a tudatot. Ez egyedül az ülés révén lehetséges. Nem szükséges szútrákat recitálni, füstölőt gyújtani, leborulni, bűnbánatot tartani. Zazenben ülve közvetlenül a Buddha szívének legmélyébe jutunk. Az utóbbi ötszáz évben kevesen hasonlíthatók mesteremhez, kevesen tanították helyesen, hogy a zazen a dharma tanítása, és hogy a dharma tanítása a zazen. Hogy a zazen az Út, és az Út a zazen." (Dógen zendzsi: Sóbógenzó, Zanmai o zanmai fejezet.)

Ebben az értelemben kell érteni a Deshimaru mester által használt "igazi zen" kifejezést. Elég zazent ülni, elég minden reggel eljönni a dódzsóba. Deshimaru mester zenje volt az egyik legegyszerűbb és legszívélyesebb, még ha néha tigrisként jelent is meg tanítványai előtt. Későn lett szerzetes, mindig is a társadalomban élt, ezért nem tartotta nagyra a japán kolostori életet és a szerzeteseket, akik gyakran inkább az anyagi kényelemmel, mint a spirituális kereséssel törődnek. Kevéssé hatott rá a formalizmus, ami pedig a japán szótó iskola egyik fő jellegzetessége. Zenje egyszerű és közvetlen volt, és az is maradt tanítványai között, akik folytatják az átadását.

Ez a könyv abban az értelemben is történelmi jelentőségű, hogy a zen és a tudomány kapcsolatáról szóló fejezetét naprakésszé tettük, és kiegészítettük a bibliográfiát. Jelenleg százával olvashatók zenről írott könyvek, de a magam részéről azt gondolom, hogy csak néhány említésre méltó akad, és ezeket soroltam itt fel. A Sóbógenzó fordításai is tucatjával lelhetők fel, de ezek közül is csak néhány az igazán jelentős, és én ezeket említettem meg.

Ezen túlmenően Deshimaru mester nyers és közvetlen stílusához, a Sóbógenzó bemutatásához és fejezeteinek fordításához egyáltalán nem szükséges hozzányúlni, és ez az, amiért ez a történelmi jelentőségű könyv örökérvényű könyv is.

Myoken mester

Budapesti dojo 2002. március 12.